Balatonkenese környéke

Balatonkenese a Balaton északi partján a 71-es főút mentén fekszik. Lakosainak száma meghaladja a 3850 főt. A település Balatonkenese és Balatonakarattya egyesítésével jött létre.

Balatonkenesét már az ősidők óta lakták. Rómaiak is éltek ezen a környéken, s már ebben a korban fejlett, magas szintű földművelés alakult ki. A szőlőművelés kultúráját a honfoglaló magyarok átvették. A szőlőművelés és bortermesztés technikáját, kultúráját a bencés szerzetesek irányításával tanulták meg az itt letelepedett magyarok.  

A település első írásos emléke 990-ből való. Ekkor a települést még nem Balatonkenesének hívták. A falu nevét a veszprémvölgyi apácáknak szóló görög nyelvű adománylevélben és az apácakolostor alapító levelében említik először. A falu neve szláv eredetű, jelentése: fejedelem, vezérúr. A középkorban királyi udvarnokok és királyi halászok, vadászok éltek itt.

A fürdőélet megindulása nagyban előmozdította Balatonkenese fejlődését, 1909-ben avatták fel a Budapest-Tapolca vasútvonalat, és szintén ebben az évben keresztelték el a települést Balatonkenesére. Az első szálloda 1926-ban nyitotta meg kapuit. 1950-ben közigazgatásilag Balatonkeneséhez csatolták Balatonakarattyát is, s ezzel nagyközséggé vált. A település mind a mai napig kedvelt nyaralóhely.

A község ma leginkább idegenforgalmából és szőlőművelésből él. Az idelátogató turistákat főleg a Balaton-part vonzza ide. A környék azonban kiváló kirándulóhely: a vasútállomástól induló sétaút az 1927-ben elkészült Soós Lajos-emlékoszlophoz vezet. Innen festői látvány tárul szemünk elé. A balatoni panoráma látványa felejthetetlen emlék marad: egészen Tihanyig elláthatunk. Májusban és júniusban láthatjuk itt a tátorján nevű szigorúan védett növényritkaságot.

A környék látnivalókban is gazdag: Balatonkenese egyik legszebb műemléke a barokk lakóház, melyet a Táncsics Mihály utcában találunk. A lakóházon pontosan megfigyelhetjük a barokk stílus jegyeit. A házat szépen helyreállították: a ház földszintje ma Zsindelyes csárdának, az emelete pedig helytörténeti kiállításnak ad otthont. A községi Tájházban és a Falumúzeumban a táj hagyományait, múltját, népművészetét és az itteni emberek életét bemutató kiállítást láthatunk. Az óparókia épülete ma könyvtárnak ad otthont. A régi katolikus templom az idők során elpusztult: romjaira református templom épült. A templom a török támadáskor megrongálódott, később barokk stílusban állították helyre. A templom kertjében látható kopjafa az 1532-ben tartott kenesei országgyűlés emlékére készült. A toronyhoz láncolt faág az Akarattyai Rákóczi-szilfa 1967-ből való villámtört ága. A ma látható római katolikus templomot 1819-ben építették meg.

A Balatonkenesei parton nemcsak fürdőzésre, hanem vitorlázásra is lehetőség nyílik: 1928-ban megindult a vitorlásélet, vitorláskikötő épült. Nemsokára megfogalmazódott egy vitorlás egyesület létesítése is. A háború visszavetette ezeket a kezdeményezéseket, de ma újra válogatott versenyzők edzenek itt.